Püspöki panaszok a kisebbséggel való együttélés tapasztalatai nyomán

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2019-ben kiadott szociális körleveleiről rendeztek konferenciát február 12-én, aminek keretein belül Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök a cigánypasztoráció legfőbb kérdéseiről szólt – tudósított a Magyar Kurír .

Mint elmondta: az Egyháznak különleges gondoskodással kell fordulnia a cigányság felé. Meg kell akadályoznia a saját körükbe zárkózást, mint ahogy azt is, hogy szekták csapdájába essenek.

Minden egyházmegyében van cigánypasztorációs referens, aki kapcsolatot tart a MKPK illetékes bizottságával. Több szerzetesrend is hangsúlyozottan foglakozik a cigánysággal. Hetven helyszínen létezik hitvalló cigány közösség, ők nagy hatással vannak környezetükre is. Elkészült a világon első lovári nyelvű Biblia.

Ugyanakkor még ma sem lehet nyíltan beszélni az igazságról; az uzsora, a lányok futtatása vagy a bűnözés említése nagy ellenállásba ütközik – elsősorban a rágalmazó jogvédő civil szervezetek részéről.

A főpásztor szerint az inkulturáció a bizalom hiánya miatt is lassan halad. Sok plébánián csak a keresztelés és a temetés során találkoznak a cigánysággal.

A hitoktatók is igen nehéz helyzetben végzik a munkájukat. Sok roma fiatal jár olyan osztályba, ahol a többi gyerek is roma. Több szakkollégium segíti a roma fiatalok oktatását. A Nyitott Házak modellje vagy a Tanodák is segítik az integrációt.

Bár napjainkban egyre több cigány ember dolgozik, még mindig sok teendő van ezen a területen. A Katolikus Egyház karitatív szervezetei ugyanakkor segítik a leghátrányosabb helyzetben élőket. A cigánypasztoráció alapja a példamutatás, sarokpontja az a remény, hogy a cigányok képesek a saját kultúrájukon keresztül életükre alkalmazni az evangéliumot.

(Magyar Kurír nyomán, Fotó: Béres Márton / Népszava)