21.7 C
Budapest
2020. augusztus 12., szerda
Elemi.hu
Jeles napok Kiemelt

Ma lenne II.Rákóczi Ferenc születésnapja

RÁKÓCZI FERENC, II (Borsi, 1676. márc. 27. – Rodostó [Törökország], 1735. ápr. 8.): író, államférfi, hadvezér.

I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia. Mostohaapja, Thököly Imre mellett korán megismerte a tábori életet. 1694-ben nagykorúsították; júniusban beiktatták Sáros megye örökös főispáni tisztébe. 1701. április 18-án összeesküvés vádjával letartóztatták, Bécsújhelyre vitték. A vérpad elől megszökött és lengyel földre menekült. A tiszaháti fölkelők küldötteinek hívására, az 1703. május 6-án kibocsátott brezáni kiáltvány és a „Cum Deo pro patria et libertate” jelszóval ékesített zászló hazaküldése után június közepén átlépte a határt. 1703-1711 között vezette a magyar nemzet szabadságharcát a Habsburg-uralom ellen.

1704-ben Erdély fejedelmévé választották, 1705-ben a szécsényi országgyűlés „a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé” emelte. 1707-ben Magyarország és Erdély uniójának létrehozásával az ónodi országgyűlés II. Rákóczi Ferenc indítványára kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A nemesség és a nép benne látta a jövendő királyt, hatalmas államszervező munkát végzett; önálló nemzetközi diplomáciát épített ki. 1711. február 21-én segítségért Lengyelországba indult, a jóváhagyása nélkül megkötött szatmári béke után emigrációba kényszerült. 1712-ben Franciaországba hajózott; rangrejtve élt XIV. Lajos udvarában.

A király halála után visszavonult Grosbois-ba, s a kamalduli szerzetesek klastromában élt. 1715-ben III. Károly fő- és jószágvesztésre ítélte. 1717. szept. 15-én a szultán meghívására Törökországba hajózott. A pozsareváci béke (1718. július 21.) után a Porta Rodostóba telepítette, itt töltötte élete utolsó éveit. Mikes Kelemen II. Rákóczi Ferenc holttestét a galatai Szent Benedek kápolnában nyugvó édesanyja sírjába temettette, szívét s kéziratait, végakaratához híven, Grosbois-ba küldte. Hamvait 1906-ban a kassai dómban helyezték el.

Irodalmi munkásságának első szakaszában hatalmas politikai, publicisztikai tevékenységet fejtett ki; hazai és nemzetközi levelezést folytatott; imádságaival, szónoklataival, kiáltványaival harcra buzdított. Legjelentősebb műveit az emigráció hosszú éveiben készítette. Az Emlékiratok című könyvében a szabadságharc eseményeit írta le, kronológiai sorrendben, évek szerinti csoportosításban. Rákóczi írásai többnyire kézirat formájában maradtak fenn.

Kapcsolódó híreink

A gyerek 15 éves, nem ír, nem olvas, öt osztálya van, de lesz jogosítványa– riportsorozat Tiszabőről, a magyar oktatás helyzetéről 2. rész

Gabay Dorka

Meghalt Wichmann Tamás

Dunai Tibor

Könnygázzal oszlatták a görög biztonsági erők a migránsokat a határon

Dunai Tibor

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben