16.7 C
Budapest
2020. május 25., hétfő
Elemi.hu
Belföld Hírek Kiemelt

Hollik István: Nem ülünk fel a román provokációra

Újfent bebizonyosodott, hogy az Országgyűlés baloldali ellenzéki pártjainál nincs nemzeti minimum, őket nem érdekli a határon túl élő magyarok jogai, és elnyomása. Miután a román kormány úgy döntött, a “trianoni szerződés napjává” nyilvánítja június 4-ét Romániában, szerettük volna megtudni, miként értékelik mindezt az egyes politikai pártok. Míg a kormány leváltásán lelkesen dolgozó DK és MSZP válaszra sem méltatta portálunkat, Szanyi Tibornak nem derogált nyilatkozni. Hollik István, a KDNP politikusa pedig úgy fogalmazott, felháborító, hogy Romániában nyilvánvalóan magyarellenes törvényt fogadnak el, ami azt bizonyítja, hogy Romániát továbbra is pusztán a magyar gyűlölet tartja össze. A Mi Hazánk Mozgalom a budapesti román nagykövet berendelését követeli. 

– Mi, magyarok tisztelünk minden más országot, és tiszteletben tartjuk annak az adott nemzetnek minden egyes tagját. És nem kérünk sokat, csupán annyit, hogy ugyanezt a tiszteletet mindenki adja meg Magyarország és a magyarok számára.

Sajnálattal és felháborodással vesszük tudomásul, hogy Románia ennek az ellenkezőjét teszi, vagyis míg mi történelmi ellentéteink ellenére is tisztelettel beszélünk Romániáról, addig ők egy teljesen nyilvánvalóan magyarellenes törvényt fogadnak el, ami azt bizonyítja, hogy Romániát továbbra is pusztán a magyargyűlölet tartja össze

– nyilatkozta az Elemi.hu-nak Hollik István, akit arról kérdeztünk, miként értékeli a román kormány azon döntését, amely a “trianoni szerződés napjává” nyilvánítja június 4-ét Romániában.

A KDNP országgyűlési képviselője azt mondta, most az a kérdés, hogy mi magyarok erre a nyilvánvaló provokációra hogyan reagálunk, felülünk-e? – Nos, azt tudom mondani, hogy úgy, ahogy ezt a románok szeretnék, nem fogunk felülni a provokációra. Továbbra is tiszteletet várunk el minden országtól, és határozottan ki fogunk állni, ha Magyarországot megsértik. De azt is tudjuk, hogy Magyarország és Közép-Kelet Európa csak akkor lesz sikeres, ha ezek az országok összefognak – tette hozzá a képviselő, aki szerint

Romániának is fel kellene végre ismernie, hogy nem a Magyarországgal való szimbolikus szembenállás és sértegetés politikája az amit Romániát előre viszi, hanem az együttműködésé.

Arra a kérdésre, hogy berendelik-e a budapesti román nagykövetet, a politikus azt mondta, erről a külügyminisztérium fog dönteni. – Tisztán kell látni, hogy Romániában egy politikai küzdelem zajlik, egy zavaros közjogi rendszer van, állandóvá vált a politikai instabilitás, és ebben a helyzetben egy öldöklő, véres belpolitikai játszma zajlik.

Ennek egy piszkos és csúnya eszköze a magyarellenes kártya, amit a román politikai szereplők egymással versengve használnak fel

– tette hozzá Hollik István.

Portálunk nem csak a kormányzópártok véleményére lett volna kíváncsi a románok magyarellenes döntéséről, azonban az emberi jogokért máskor annyira aggódó baloldali ellenzéki pártok nem érezték fontosnak, hogy felemeljék szavukat a határon túli magyarok jogaiért.

A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció nem kívánt válaszolni portálunknak, az MSZP válaszra sem méltatta az Elemi.hu-t.

Megkerestük Szanyi Tibort, az IgenSzolidaritás elnökét is, aki úgy fogalmazott, 1920-ban az addigi igazságtalanságok sorát egy végképp igazságtalan “békedöntés” zárta le. Mint mondta, az akkori nagyhatalmak a nacionalizmus béklyójába zárták Európát, amelyből 100 év múltán sem tudtunk teljesen kiszabadulni.

– Pártunk a gyászos múlthoz való görcsös ragaszkodás mintaesetének tartja a trianoni döntések Romániában való kötelező megünneplését, és az ennek nyomán keletkező üzengetéseket. Mi a nemzetközi együttműködés talajáról nézzük a folyamatokat, s ennek fényében arra hívjuk Közép-Európa népeit, pártjait és kormányaikat, hogy az igazságtalanságok méltatlan megünneplése helyett az emlékezés útját válasszák

– mondta a pártelnök, aki úgy véli, ahogy tőlünk Nyugatra a németek, a franciák, az angolok, és az amerikaiak megtanulták a közös leckét, és ma már képesek a történelmet illető higgadt visszatekintésekre, úgy nekünk is előnyünkre válna, ha az országaink többségi, mérsékelt közéleti szereplői kivennék a karmesteri pálcát az ultranacionalista erők, hivatalosságok kezéből, és kórusként viselkedve vonnák le a mának szóló közös következtetéseiket.

Az LMP szerint a magyarellenes intézkedések erősödnek Romániában. Közleményében a párt azt írta, az elmúlt hetekben a román belpolitika a járványkezelés helyett a magyarokat állította be veszélyforrásnak. – Klaus Johannis uszító szavai, a Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslata, mely megszüntetné a magyar kisebbségvédelmi tervezetek beterjesztését, javaslat az RMDSZ mint párt törvényen kívüli helyezésére és most a román Trianon törvény, mely emléknappá és ünnepé tenné Erdély Magyarországtól való elcsatolását is azt mutatja, hogy Romániában nincs megfelelő kisebbségvédelem – hangsúlyozta a párt, amely

várja az Európai Bizottság és az Európai Parlament demokráciára kényesen ügyelő képviselőinek kiállását az erdélyi magyar kisebbséget sújtó javaslatok ellen. Hozzátették, arra kérik Szijjártó Péter külügyminisztert, adjon át tiltakozó jegyzéket a román kormánynak.

– Elvárjuk a magyar kormánytól, tegyen meg mindent az erdélyi magyarok védelméért most és a közelgő trianoni 100-ik évforduló idején is – emelték ki.

A Mi Hazánk Mozgalom kemény és határozott lépéseket vár el a magyar kormánytól. A párt azt követeli, hogy tiltsák ki hazánk jelenlegi területéről Klaus Iohannis román államfőt, a külügyminisztérium pedig azonnal rendelje be a budapesti román nagykövetet. A párt emlékeztet arra is, hogy kezdeményezték a trianoni békediktátum ratifikációjáról szóló 1921-es törvény hatályon kívül helyezését, amelyet azonban több mint két hónap alatt még tárgysorozatba sem vettek.

 

– A most elfogadott törvény jól illeszkedik abba a magyarellenes eseménysorozatba, amely a székely vármegyések koncepciós perével kezdődött, majd tavaly az Úz-völgyi magyar katonatemető meggyalázásával folytatódott, és amelynek pár héttel ezelőtt maga a román államfő, Klaus Iohannis adott új lendületet

– hangsúlyozta Toroczkai László, a párt elnöke.

Ismert, a román jogszabály szerint ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amelyhez az állami és helyi hatóságok logisztikai, vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvényekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

A tervezet képviselőházi vitája során Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy értékelt, teljesen haszontalan törvényről van szó, napirendre tűzése pedig része a magyarellenes versengésnek, amelyet három hete indított az államfő.

– Egy erős, magabiztos, bűntudat nélküli többség soha nem fitogtatja hatalmát, nem hoz létre szándékosan olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát, ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik, ahogyan tették azt önök az elmúlt három hétben – mutatott rá a magyar érdekképviselet vezetője. Kelemen Hunor hangsúlyozta, ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet szerez, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és ezt a tényt a román parlament elé terjesztetett törvényjavaslat sem tudja megváltoztatni. Leszögezte: a magyarok a magyar nemzet részei, függetlenül attól, hogy hol élnek, a nemzeti szolidaritás és a felelősség pedig nem irányul senki ellen.

Kelemen Hunor szavaival egyetértett Gulyás Gergely is, aki a kormányinfón úgy fogalmazott, Romániának az ott élő magyarok is állampolgárai, ennek megfelelően olyan gesztusokat kell egy országnak tenni, ami nem elidegeníti a több mint egymilliós magyarságot, hanem ami a politikai nemzet részeként tekint rájuk. – Ez Romániának most sem sikerült – állapította meg Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy elkészült a fővárosi trianoni emlékmű, az avatása azonban nem június 4-én, hanem valószínűleg augusztus 20-án lesz a járványhelyzet miatt.

Kapcsolódó híreink

Szúrópróba: továbbra sincs orvos a Pesti úti idősotthonban

Kemény János

Tartományi választás Olaszországban

Kemény János

CDU: rendkívüli kongresszus

Kemény János

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben