Hatalmas érdeklődés mellett rajtolt a Fekete István Szabadegyetemen

Tegnap este indult útjának a Mi Hazánk által életre hívott Fekete István Szabadegyetem, mégpedig hatalmas érdeklődés mellett, hiszen volt, aki nem is fért be a terembe. De így is mintegy 300 fő hallgatta meg Novák Előd köszöntője után az egyetem igazgatóját, Dr. Popély Gyulát, majd pedig az évad első előadóját, Szakács Árpádot.

Mindenképpen érdemes kiemelni, Szakács előadását hangulatkeltés és erős kritika előzte meg a balliberális sajtó részéről, ugyanis A magyar kultúra ellenségei címmel készült előadást tartani.

Szakács két részre bontotta a programot, az első részben vázolta, kiket tart a magyar kultúra ellenségeinek, az est második felében pedig teret engedett a hallgatói kérdéseknek.

Kiemelte, szerinte a balliberális kulturális jelenlét manapság még erősebb, mint korábban, hiába mondják ennek ellenkezőjét. Az, hogy ma eljutottunk idáig, egy hosszú folyamat eredménye, igyekezett ezt a hosszú sorozatot áttekinteni. Leszögezte, minden egyes társadalmi kataklizmát a történelemben előzetesen mindig a kultúrában alapoztak meg. Ezt fontos látni. Egészen az 1789-es francia forradalomig ment vissza, majd rátért az 1917-es bolsevik forradalomra is, kiemelve, hogy a szálak tökéletesen láthatóak, és ami ma történik, annak számos gyökere ide vezet vissza – hangsúlyozta.

Magyar szempontból pedig az 1918/19-es eseményeket boncolgatta, mint előzményeket, szerinte korábban ezt a szabadkőművesség alapozta meg, de hozzátette, azt úgy kell elképzelni, mint:

“a korabeli civil életet.”

De fontos látni, ez eredetileg egyáltalán nem nemzetrombolásra szerveződött, csak az évtizedek alatt történt egy ideológiai hatalomátvétel a szabadkőműveseken belül.

Ismertette Jászi Oszkár 1911-es “Új Magyarország” programját, hozzáfűzte, milyen érdekes, hogy pont így hívták Gyurcsány Ferenc 2006-os programját, ugyanis szerinte:

“Ezek ugyanazok.”

Jászi (a Martinovics-páholy tagja) a tudatformálás fontosságát hangsúlyozta, ki kell irtani a hőskultuszt, a nemzeti identitást, mert ezek komoly veszélyt jelentenek a szabadkőműves célokra – mutatott rá. Hasonlóságot vélt felfedezni a jelenlegi vitában is, mely az új Nemzeti Alaptanterv körül forog. A Tanácsköztársaság gyilkosai korábban a Martinovics-páholyban kapták a szellemi muníciót.

A másik fontos és kiemelt személy, aki szerepet játszott a kommunista ideológia terjesztésében, az nem volt más, mint Szabó Ervin. Az előadó elmondta, ő szervezett merényletet Tisza István miniszterelnök ellen, ennek ellenére róla neveztek el könyvtár hálózatot. Csalódásként élte meg Szakács, hogy az elmúlt 10 év jobboldali kormányai nem tudták elérni, hogy ne viselje nevét könyvtár. De ezzel hasonlónak tartja egyébként Göncz Árpádot is, hogy róla is éppen most neveztek el metrómegállót.

“Térfoglalás van és tudatformálás”

– foglalta össze.

Kitért az elmúlt idők színházakkal kapcsolatos botrányaira is. Elképesztő anyagai javakat kapnak a baloldali szellemiségű színházak a mai napig, ennek ellenére továbbra is arról panaszkodnak, hogy el vannak nyomva. Szót ejtett arról a sokszor hangoztatott mondásról, a színházban, a filmiparban, a képzőművészetben csak a baloldal képvisel minőséget. De hol van ez a minőség, tette fel a kérdést. Szerinte belterjesség az egész. Például azzal is, hogy a gender-elmélet már nem csak a filmekben, de akár már a bábszínházakban is megjelenik. Ilyeneket rendez Alföldi Róbert is.

De nem csupán a genderizmus, a keresztényellenesség is végig vonul a baloldali kulturális életben. Szakács elmondása szerint a képzőművészetben az avantgárd volt az első, mely azzal igénnyel lépett fel, hogy a polgári világot elpusztítsa. Azon túl persze, hogy ebben is voltak értékes művészek, de összegészében mégis ez a helyzet, ebből áramlottak ki a leginkább keresztényellenes irányzatok, a “bécsi akcionizmus” is, ahol azt nevezik művészetnek, hogy disznókat feszítenek keresztre.

Szakács előadása után rengeteg kérdést kapott, mintegy háromnegyed órán keresztül válaszolt a közönség soraiból felmerülő kérdésekre, melyek rendkívül szerteágazóak voltak. A közönség soraiban helyet foglalt Raffay Ernő történész is, a későbbiekben ő is előadója lesz a szabadegyetemnek.