16.7 C
Budapest
2020. május 25., hétfő
Elemi.hu
Kiemelt Külföld Vélemény

Ha maszkot lehet viselni, akkor lehessen burkát is?

Kenneth Roth, a Soros–féle Human Rights Watch NGO igazgatója Twitter-üzenetben követelte, hogyha maszkot lehet viselni, lehessen burkát is. A női megalázottság jelképét, az egész testet és arcot takaró muszlim vallási viseletet követeli egy elvben jogvédő ember. Ezzel egyidőben a Soros-szervezet vezetője megrendelt és megjelentetett egy cikket a Washington Post-ban is, amelyben Franciaországot iszlámfóbiával vádolta meg.Köztudott: Franciaországban erősen bevándorláspárti, a baloldalról érkezett elnök van, éppenhogy nincs iszlámfóbia Franciaországban. Az ügyhöz Barbara Lefebvre egyetemi tanár, vallásszakértő, esszéíró fűzött magyarázatot a Le Figaróban.

„Bármilyen fával tudni kell tüzet rakni” – mondja találóan az esszéíró és ezzel arra utal, hogy multikulturális értékek védelmezői és képviselői minden alkalmat és lehetőséget megragadnak ahhoz, hogy Franciaország hagyományos vallássemlegességét megtámadják. „Különösen igaz ez akkor”, folytatja, „amikor a multikulturalizmust és az iszlámot védő szervezeteknél hiányzik a muníció, ugyanis témájuk éppen háttérbe szorult egy olyan vírus mögött, amely társadalmi és gazdasági következményeivel elfoglalja a közéletet.”

Soros igazgatója megszólal

A valóságban a burka (vagy nikáb), azaz az egész testet lefedő iszlám ruha viselete már régóta nem képezi vita tárgyát Franciaországban, szögezi le Barbara Lefebvre, egy 2010-ben elfogadott törvényre hivatkozással, amelyben főszabály szerint minden, az arc eltakarására alkalmas ruha viseletét betiltotta a francia törvényhozás.

Két burkát viselő nő sétál az utcán Párizsban, 2010-ben.FORRÁS: CHARLY TRIBALLEAU / AFP

„Viszont nyugodtan számíthatunk a „gyarmatok felszabadításáért” küzdő francia honfitársainkra, akik az észak-amerikai egyetemek ösztöndíjain nevelkedtek és jól beilleszkedtek a párizsi amerikai nagykövetség hálózatába, már csak azért is, hogy a tengerentúlon úgy tűnjön, hogy még mindig egy olyan ügyről van szó, amely továbbra is jelentős helyet foglal el a francia politikai és intellektuális életben. Az amerikai és kanadai, „helyesen gondolkodó” liberális sajtó előszeretettel adja meg nekik a szót, persze anélkül, hogy bárki ellentmondhatna, vagy cáfolhatna. „Ezekben az írásokban, nyilatkozatokbana mi gyarmatosítás ellen küzdő honfitársaink rendszeresen felhívják a figyelmet a „rasszizmus áldozatainak” súlyos helyzetére és egy apartheid-szerű, a rasszizmust állami szintre emelő Franciaországról beszélnek, ahol a rendőrség a gettóban lövöldöz a fiatal muszlimokra és ahol a gyógyszertárakban nem árulnak bármely bőrszínnek megfelelő ragtapaszt”állapítja meg a Le Figaro esszéírója. Röviden ezt úgy is lehetne mondani Barbara Lefebvre szerint, hogy a New York Times vagy a Washington Post egyes cikkeit olvasva az embernek olyan érzése támad, mintha a mai Franciaországban a rasszizmus áldozatainak legalább olyan nehéz élete lenne, mint az amerikai feketéknek a szegregáció és a Klu Klux Klan legsötétebb időszakában.

Soros György hallgatja a Human Rights Watch elnökének, Kenneth Roth beszédét a Világgazdasági Fórumon, Davosban, 2020. január 23-án.FORRÁS: AFP/FABRICE COFFRINI

Ezzel összefüggésben érdemes értékelni Kenneth Roth-nak, a Human Rights Watch nevő NGO elnökének Twitter-üzenetét is.Kenneth Roth ideológiailag és politikailag elfogult szervezetét, a Human Rights Watch-ot ugyanis Soros György „Nyílt társadalom” nevű alapítványa finanszírozza, de nem csak ezt fizeti, hanem a fentebb említett „gyarmatosítás ellen küzdő” migráns hátterű negyedekből származó, rasszizmus áldozatainak tekintett militánsok amerikai és kanadai tanulmány útjait is.Hogy még egyértelműbb legyen a kép, Barbara Lefebvre idézi Roth twitter üzenetét: „Lehetne-e egyértelműbb az iszlamofóbia? A francia kormány ajánlja a maszk használatát, de betiltotta a burka viselését”. Majd Roth egy Washington Post-ban megjelent irományhoz vezető linket posztol, amelyben részletesen foglalkoznak a problémával (mármint azzal, hogy miközben a burka használata tilos Franciaországban, maszkot lehet, sőt ajánlott hordani).

A Soros-szervezet elfogadja, hogy egy nő a férfi tulajdona

A cikkben Macron elnököt láthatjuk egy maszkban, épp, amikor egy iskolában tartózkodik. A kép alá pedig ez a szöveg került: „Franciaország elvárja a maszk használatot a koronavírus ellenőrzése miatt. Közben a burka tilalma továbbra is érvényben marad.” Ahogy az Csádban, Kamerunban vagy Szenegálban is pontosan így van, ott, ahol bár nagyon nagy számú muszlim él, mégis tiltott az egész testet lefedő burka használata. Akár ezt a választ is lehetne adni a Washington Post cikkírójának, mondja Barbara Lefebvre hozzátéve, hogy „2015 végén a nigériai Abuja-ban összeülő nyugat-afrikai államfők arra tettek javaslatot, hogy egész Nyugat-Afrikában tiltsák be az egész testet eltakaró muszlim öltözéket.”

Emmanuel Macron francia elnök védőmaszkot visel, miután egy egészségügyi központba érkezett a Párizs közelében fekvő Pantinban 2020. április 7-én, a koronavírus-járvány idején.FORRÁS: MTI/EPA/REUTERS/GONZALO FUENTES

Ha arra a Washington Post lehetőséget adott volna, akkor el lehetett volna magyarázni az „emberi jogi szakértő” újságírónak azt is, hogy a 2010-ben elfogadott francia törvényfelmentést ad a testet elfedő ruhadarab tiltása alól egészségügyi vagy szakmai okokból,ezen kívül felmentés adható még sportolás, ünnep, művészeti tevékenység céljából, vagy ha az öltözék viselésére hagyományok ápolása miatt van szükség”. Épp ezért nincs abban sem kivetni való, amire a Washington Post újságírója és a Soros-féle Human Rights Watch vezetője ironikusan utalnak, hogy a koronavírus miatti járványban egészségügyi védőmaszk viselésére tesz javaslatot a kormány, és eközben érvényben marad a burka viselésére való tiltás.A két ruhadarab, azaz a maszk és a burka nem ugyanazt a célt szolgálják. A maszk viselésének kiemelten fontos egészségügyi indoka van, a burka pedig egy a mi civilizációnknak ellentmondó, az iszlám társadalmi ellenőrző szerepét szolgáló ruhadarab.A maszk egy valódi ellenséggel szemben nyújthat védelmet, a másik pedig egy kitalált fantazmagória ellen „nyújt védelmet” , amely egy évszázadok óta működő hagyományon alapul, konkrétan azon, hogy az egyik iszlám törzsbeli férfiak óvni akarták asszonyaikat attól, hogy a másik törzshöz tartozó férfiak asszonyaikat elrabolják. Régi szokások és a patriarchális világ szabályai állnak tehát mögötte, amelyben a nő nem több, mint egy értékes otthoni „tárgy”, ami akár megvásárolható vagy lecserélhető, ha nincs már rá szükség.

Nagyon úgy tűnik, hogy a magát fejlődéspártinak tartó angolszász baloldal most már az ilyen régimódi teóriákat is átveszi.

Barbara Lefebvre szerint teljes mértékben érthetetlen, hogyan juthatott el idáig egy újságíró és kik lehettek segítségére. Mindenesetre alaposan meg kell kérdőjelezni a komolyságát és felkészültségét. „Hogyan lehetséges komolyan összehasonlítani egy egészségügyi célokat szolgáló maszkot, amit egy járványban kell viselni egy olyan ruhadarabbal, amelynek vallási céljai és indokai vannak és amely nemcsak az arc, hanem az egész test takarását szolgálja” kezdi a jogos kérdések felvetését a Le Figaró esszéírója. Hol is van akkor a fejlődéspárti, emancipációt szolgáló magatartás az újságírónál és a Human Rights Watch elnökénél? Semmi rosszat nem látnak tehát abban, hogy egy nőt a burka viselésére kényszerítenek, amikor az utcára kilép? – folytatja tovább. „Ezek a jogvédők ugyanúgy gondolkodnak, mint a Trudeau-Oscasio Cortez-féle vonal, írja Lefebvre (Trudeau kanadai miniszerelnök és Oscasio Cortez demokrata párti amerikai politikusnő szélsőségesen liberális nézeteikről is ismertek) és kiemeli, hogy ezek az emberek valójában érzéketlenek a burka viselésével szemben, amelyet az iszlám államok retrográd gondolkodói kényszerítenek a férfiak tulajdonának tartott nőkre.

Kenneth RothFORRÁS: AFP/JOHANNES EISELE

A feministák és a magukat “haladóknak” nevezők két arca

„A legdurvább ebben az”, folytatja Barbara Lefebvre, hogy „ezek a „gyarmatosítás-ellenes”, magukat a rasszizmus áldozatának tartó gondolkodók, akárcsak a nem faji alapú megkülönböztetés szerint sérelmet szenvedő feministák küzdenek egy olyan fehér (európai és amerikai) patriarchátus ellen, amely csak álmaikban létezik, de semmi kivetni valót nem találnak a patriarchátusban akkor, ha az az iszlám vagy hindu társadalomra vonatkozik. Semmi problémát nem látnak abban, ahogy ezek a társadalmak a nőkkel bánnak, sőt, a nagyvárosokban élő migránsoknak még azt is megengedik, hogy ugyanezt az elnyomó rendszert vezessék be köztársaságon kívüli területeiken, a migráns lakta külvárosokban. Azt, hogy ezek a jogvédők valójában mennyire vonzódnak a banális rasszista klisékhez, jól mutatja a Le Figaro esszéírója szerint, ahogy a meszticekhez viszonyulnak. Egy adott fajon belül egyáltalán nem különböztetnek meg másokat, csak „fehéreket” vagy „feketéket” ismernek, tudomást sem vesznek arról, hogy valaki akár fehér és fekete szülőktől is származhat (mesztic), számukra ugyanis csak „egyetlen faj” létezik. Jó példa erre Lefebvre szerint maga Barack Obama, aki ugyan fehér anyától származik, sőt, vele is nőtt föl, mégis „fekete elnökként” könyvelte el mindenki.

Nagyon úgy tűnik, hogy a magát fejlődéspártinak tartó angolszász baloldal most már az ilyen régimódi teóriákat is átveszi, csak hogy hangjukat hallathassák.Éppen ezért is fektetnek annyit az egyetemek bölcsész köreibe, mert ott az ideológiának nagyobb súlya és legitimitása van. Az egyre-másra adományozott doktori címek, amelyeket a legbizarrabb tézisek támasztanak alá, komoly kétségeket vetnek fel tudományos életünkben. „Gramsci újra divatba jött és az is biztos, hogy az egyetemek és az angolszász liberális jogvédő hálózatok a gyarmatosítás ellen küzdőkkel karöltve egyfajta kulturális frontot képeznek és posztmodern társadalmunk vezetésére törekednek”. (Antonio Gramsci olasz marxista-kommunista filozófus, az olasz kommunista párt alapítójaként és a kommunista kulturális hegemónia meghirdetőjeként komoly hatása volt a nyugat-európai kommunista mozgalmakra).

Antonio GramsciFORRÁS: PHOTO12 VIA AFP/PHOTO12/ANN RONAN PICTURE LIBRARY/ANN RONAN PICTURE LIBRARY

Barbara Lefebvre szerint amúgyis nehéz időszakot él át a világ a koronavírus miatt, a kultúra háttérbe szorul és a fogyasztás meg előtérbe kerül. Az esszéíró szerint mindez

kiüresedett életeket teremthet, amelyet a magukat gyarmatosításellenes erőknek nevezők saját, mindenre kiterjedő szegregációs tervükkel igyekeznek kitölteni. Felhívja arra a veszélyre Barbara Lefebvre a figyelmet, hogy a jövőben az úgymond rasszizmusellenes szervezetek, vagy éppen a Soros-féle Human Rights Watch-hoz hasonló NGO-k vehetik át az irányítást. Mégpedig a politikai és a gondolatrendőrség szerepében.

forrás: origo.hu

Kapcsolódó híreink

Törökország a járvány miatt lezárta a görög és bolgár határt

Szabó Norbert

Totális határzár elrendelésére hatalmazta fel rendőreit a szerb elnök

Szabó Norbert

Varga Judit volt III/III-as ügynökkel harcol a kapcsolati erőszak ellen

Irányi Dániel

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben