17.3 C
Budapest
2020. augusztus 12., szerda
Elemi.hu
Kiemelt Külföld

Európa legmagasabb szintű emberi jogi bírósága elmarasztalta Szlovákiát egy Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos ügyben

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a mai napon elmarasztalta Szlovákiát az MB c. Szlovákia ügyben. A döntés mérföldkő a szlovák jogrend történetében, mivel először mondták ki nemzetközi szinten, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is kerül sor vagyonelkobzásokra Szlovákiában. Ezen kívül a döntés rámutat arra, hogy a főügyész jogkörei túl tágak, ami lehetővé teszi a már jogerősen lezárt ügyek politikai manipulációját – írja a Felvidék.ma.

Az ügy részletei:

A panaszos egy erdő tulajdonosa Észak-Szlovákiában. 2009-ben indított ellene pert az állami erdővállalat, hogy az erdőt elvegyék tőle arra hivatkozva, hogy édesapja, akitől az erdőt örökölte, magyar nemzetiségű volt, ezért 1946-ban a Beneš-dekrétumok alapján el kellett volna kobozni tőle az erdőt. Az eljárás során a Bártfai Járásbíróság és az Eperjesi Kerületi Bíróság megállapították, hogy 1946-ban valóban el akarták az édesapától kobozni az erdőt, de erre eljárási hibák miatt akkor nem került sor. Ezért a bíróságok elutasították az állam keresetét, az ügy 2013-ban jogerősen véget ért.

A perbe azonban 2014-ben beavatkozott a szlovák főügyész. A már jogerős döntés ellen beadott egy rendkívüli felülvizsgálati kérelmet („mimoriadne dovolanie”), ami alapján a Szlovák Köztársaság Legfelső Bírósága 2015-ben kimondta, hogy mivel a panaszos és a többi alperes felmenői minden kétséget kizáróan magyar nemzetiségűek voltak, ezért a 104/1945 sz. a németek, magyarok, és a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági területének elkobzásáról és mielőbbi elosztásáról szóló rendelet alapján a földjeiket 1946-ban el kellett volna kobozni. Ha nem bizonyítható, hogy ez megtörtént, akkor „az állam szükséges tekintélyének megőrzése érdekében” („zachovanie nevyhnutnej autority štátu”) feltételezni kell, hogy eljárási hibáktól mentesen elkobozták a vagyont. A Legfelső Bíróság visszautalta az ügyet az elsőfokú bíróságra, hogy ez alapján ismételje meg az eljárást, és fossza meg a panaszost a vagyonától.

A strasbourgi Bíróság döntése:

Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy bár a szlovák kormány az ügyben a jogbiztonságra hivatkozik, pont az állami szervek voltak azok, akik 2000-ben elismerték a panaszos apjának tulajdonjogát, és ezek után 2009-ben pert indítottak ellene, hogy megfosszák tőle.

Majd miután a pert az állam jogerősen elveszítette, a főügyész beavatkozása egy újabb, jogfosztó döntéshez vezetett, amivel Szlovákia megsértette a panaszos igazságos eljáráshoz való jogát. A rendkívüli felülvizsgálati kérelem (amelynek jelenlegi megnevezése: főügyészi felülvizsgálati kérelem – dovolanie generálneho prokurátora) lehetővé teszi az ügyek politikai alapú manipulációját, ezért Szlovákiának jelentősen szűkítenie kellene, vagy el kellene törölnie ezt a jogintézményt.

A bíróság nem foglalhatott állást magának a vagyonelkobzásnak a kérdésében, hiszen az még mindig folyamatban van Szlovákiában. A Legfelső Bíróság 2015-ös döntése azonban nem ad más lehetőséget az elsőfokú bíróságnak, mint hogy megfossza a panaszost vagyonától. Mindezt mindössze az édesapja magyar nemzetisége alapján, a XXI. században, az Európai Unióban, egy olyan döntés következményeként, amelyről a strasbourgi bíróság már kimondta, hogy sérti az igazságos eljáráshoz való jogot.

***

A Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 elnöki rendelet. Gyakrabban csak azt a 13 jogszabályt nevezik így, amelyek a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítették. Az e dekrétumok alapján a német és magyar kisebbséggel szemben alkalmazott bánásmód összeegyeztethetetlen volt az emberi jogokkal, ellentétes volt a nemzetközi jog általános elveivel, a diszkrimináció és a kényszermunka tilalmával, továbbá a tulajdon sérthetetlenségének elvével. A dekrétumokat az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is jogrendje részének tekinti. A dekrétumok összeegyeztethetetlenek az Európai Unió Alapjogi Chartájával, a szlovák parlament 2007-ben mégis megerősítette azok sérthetetlenségét. 

(Felvidék.ma, wikipedia nyomán)

Kapcsolódó híreink

A „Ki a magyarokkal az országból!” nem uszítás a román igazságszolgáltatás szerint

Szabó Norbert

Nagy-Britanniában 35.000 rákos beteg halhat meg a Corona-pánik miatt

Kiss Albert

Liberális abortusztörvény és azonos neműek házassága: Észak-Írország is „haladó” lesz

Szabó Norbert

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben