Dúró Dóra: “Élményeket és szeretetet nem elsősorban a pénzzel adunk”

By on 2019.12.01. 0 667 Views

Dúró Dóra két cikluson keresztül volt az Országgyűlés legfiatalabb tagja, 2010 óta országgyűlési képviselő. 2018-ban kizárták a Jobbik parlamenti frakciójából, azóta a Mi Hazánk Mozgalom képviselői csoportját vezeti. Dúró Dórával, a négygyermekes családanyával beszélgettünk.

– Megkezdődött az adventi időszak, ami Önöknél azért is különleges, mert immáron annyi gyermekkel gyújtják meg az ünnepi fényeket, ahány gyertya van az adventi koszorún. Hogy érzi magát négygyermekes édesanyaként?

Minél több gyermekem van, annál boldogabb vagyok. Ezt sosem lehet megunni. Most azért is különleges megélnem ezt, mert a többiek eddig három éven belül születtek, így most készültünk fel először igazán együtt a kistestvér érkezésére. Hunóra lányom főleg sokat segített a fészekrakásban is, és meghatódva láttam, ahogy például most már vasalja azokat a ruhákat, amiket újszülöttként ő is hordott. Persze csend szinte sosincs otthon, de a mindennapokban is gyakran nézünk egymásra a férjemmel mosolyogva, mert annyi boldog pillanatot élünk meg a gyerekeinkkel.

– Gondolom, nem unatkozik, hiszen már a parlamenti üléseken is láthatjuk.

A képviselők sajnos nem mehetnek klasszikus értelemben gyesre, hiszen a mandátumot nem lehet átruházni. Most beterjesztett a Fidesz egy ilyen őrületet, hogy más helyett lehessen akár szavazni is, de ez nyilvánvalóan alaptörvény-ellenes, és csak a kitiltott képviselőkre vonatkozik. Így Zentét, a legkisebb gyermekünket is viszem magammal az Országházba is, ott is szoptatom, és általában a férjem vigyáz rá. Az elnökségi üléseinken is rendszeresen velünk van. Szerencsém, hogy Toroczkai László elnökünknek is három gyermeke van, illetve az elnökségünk döntő többsége is nagycsaládos, így megértők, és ők is megszokták a sok gyereket. De a Mi Hazánk is új lendületet vett az önkormányzati választáson, hiszen sikerült átlépnünk az 5 százalékos küszöböt, így nagy munkakedvvel tértem vissza a mozgalom építésébe is.

A Mi Hazánk Mozgalom képviselői csoportjának szokásos munkaértekezlete

– Nagy port kavart az úgynevezett szívhang-törvényjavaslata, amely az abortusz esetében változtatna a szabályozáson. Nem tart attól, hogy egy ilyen kényes témában ilyen határozottan nyilvánuljon meg?

Figyelek arra, hogy a segítségnyújtáson legyen a hangsúly minden megszólalásomban. Ugyanakkor az életvédelem lelkiismereti kérdés számomra, hiszen már a fogantatás pillanatában létrejön az új ember, aki onnantól kezdve csak fejlődik. Szeretném mindenkiben tudatosítani, hogy élő embertársainkról van szó a magzati életkorú gyermekek esetében is, akiket egyenrangúnak kell tekintenünk például az édesanyjukkal is. Keresztény képviselőként ezt kötelességemnek érzem, ebben a demográfiai helyzetben pedig pláne nem tehetjük meg, hogy egyetlen magyar gyermekről is lemondjunk. Én harcolok értük, ahogy tudok, hiszen a magzatok a legártatlanabb és legvédtelenebb emberek. Elképesztő, hogy a Gyurcsány- és az Orbán-kormány abortuszpolitikájában semmi különbség nincs, hazugság sajnos az Alaptörvénynek az a mondata is, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Javaslatom ugyanakkor nem szigorítást, hanem tájékoztatást jelent, hogy a magzat, úgymond az utolsó szó jogán, kommunikálhasson az anyjával.

Elutasította a bizottság a szívhangos javaslatomat, ráadásul egy igen cinikus és tévhiteken alapuló kormánypárti…

Közzétette: Dúró Dóra – 2018. november 6., kedd

 

– Nem tartja elegendőnek a kormány családpolitikai erőfeszítéseit?

Ez nem vélemény kérdése: egy családpolitika akkor jó, ha gyarapodik a nemzet. Az Orbán-kormány első pár évében valóban javultak kissé a mutatók, ám ez a növekedés most megállt, és idén már visszaesni látszik. Ráadásul nem a középosztály vállalt több gyermeket, hanem a cigányság körében jellemző megélhetési gyermekvállalás gyorsult fel, a többlet nekik köszönhető. Ugyanakkor a magyar fiatalok nem tartják összeegyeztethetőnek a nagycsaládot és a munkát, de aki csak a családjának szeretne élni, az sem teheti meg.

– Ha már az abortusz kapcsán a kereszténységet említette: évek óta a karácsony valódi üzenetére próbálják felhívni a figyelmet, hol keresztállítással, hol adománygyűjtő akciókkal, mindeközben a televízióból a Black Friday és az ünnepi hitelfelvétel ömlik az emberekre. Nem érzi szélmalomharcnak?

Ha annak érezném, nem csinálnám. A politikusoknak egyébként is feladatuk, hogy az emberek felé forduljanak, és az egymásra való sárdobálás helyett a választókkal foglalkozzanak. Ebben is más a Mi Hazánk a két nagy politikai tömbhöz képest. Egyúttal a karácsony mégiscsak egy születésnapi ünneplés, Jézus születésének ünnepe, és egy ezer éve a kereszténységhez tartozó országban természetesnek gondolom, hogy ennek helye van nemcsak a templomokban, hanem az utcákon is, az emberek mindennapjaiban.

– Az egyik pénzintézet szabályosan azt üzeni a reklámjában: akkor vagy jó anya és apa, ha gyereked első szavára új szobát csináltatsz számára. Ha ezt nem tudod megtenni, vegyél fel hitelt. Ha nem veszel fel hitelt, nem vagy jó szülő. Milyen hatással lehetnek ezek a reklámok a gyerekekre és a felnőttekre?

Katasztrófa. Ha azt állítjuk példának, hogy a gyerekekről való gondoskodás azt jelenti, hogy mindent megveszünk nekik, az egész társadalom értékrendje felborul. Pedig mennyivel többet jelent a gyerekeknek egy-egy közös tanulás, kirándulás vagy hógolyózás. Élményeket és szeretetet nem elsősorban a pénzzel adunk nekik, hanem a velük töltött idő az, ami igazán számít. Azok a karácsonyok lesznek igazán emlékezetesek, amelyeket szeretteink körében töltünk el. Ki emlékszik felnőttként már arra, hogy milyen játékokat kapott? Viszont biztos vagyok benne, hogy egy-egy közös játék vagy időtöltés mindenkinek beugrik, ha a legszebb karácsonyáról van szó.

– Mit gondol, a pénzügyi tudatosságra való nevelés kizárólag a szülők feladata, vagy az oktatási rendszernek is bele kellene állnia a témába? Hiszen sokszor tapasztalható, hogy a felnőttek éppolyan tájékozatlanok ebben, mint a kisiskolások.

Minél több ember beszél erről a gyerekekkel, annál jobb. Az iskolában megfelelő szakemberek tudják átadni az ismereteket, de elengedhetetlen a családi háttér is. Nemcsak ebben, hanem mindenben. Az iskola önmagában nem tudja felnevelni a gyereket a szülők támogató hozzáállása nélkül, és ez fordítva is igaz. Mindenkinek megvan a maga szerepe, hogy egy egésszé álljon össze a nevelés.

 

– Említette a szülői hozzáállást. Ez az alapja például annak is, hogy oktatáspolitikusként kiáll a szegregáció mellett? Nem sok ilyen véleményt hallani manapság a közéletben…

Valóban a Mi Hazánk az egyetlen párt, amely ezt zászlajára tűzte. A probléma valós: sajnos az integráció minden áron való erőltetése ahhoz vezetett, hogy a normális családok kényszerülnek arra, hogy a magasabb színvonalú oktatás miatt elvigyék a gyerekeiket távolabbi iskolákba. Ez igazságtalan, és a Mi Hazánk a tisztességes családok oldalán áll: ne a tehetséges gyerekeket vigyük el a családjuktól, hanem a jó oktatást vigyük el a gyerekekhez. Se a Gyurcsány-kormányok, se az Orbán-kormányok nem voltak hajlandók ebből a tabuból kilépni, csak öntötték a százmilliárdokat a felzárkóztató programokba, ám a helyzet egyre rosszabb lett.

– Az ENSZ nemrégiben jelentést tett közzé a hazai fenntarthatósági fejlesztési célokról, amiben az összes Uniós tagállamot vizsgálta. Magyarország 28-ból a 21. helyen zárt, és többek között megállapították azt is, hogy tovább csökkent a hazai oktatás színvonala. Ha három dolgot emelhetne csak ki, mit változtatna a mostani rendszeren, hogy az elinduljon a fejlődés útján? 

Alapkompetenciák, 21. századi eszközök, sport. Furcsán hangzik, de a mostani iskolásokat nagy kihívás megtanítani olvasni és számolni is, a 15 évesek kb. húsz százaléka funkcionális analfabéta, azaz nem érti, amit olvas. Erre sokkal nagyobb hangsúlyt kéne fektetni, és igenis rászánni az időt iskolának és szülőnek egyaránt. Egy harmadikos és egy elsős gyermek édesanyjaként magam is tapasztalom, hogy ez nem könnyű, de nincs mese. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy a fiataloknak természetes eszközeik az okostelefonok és a tabletek, természetes közegük a virtuális tér és a különböző közösségi portálok, amik a most gyermeket nevelő korosztálynak és pedagógusoknak sok tekintetben ismeretlen terep. Ezt nehéz áthidalni, de kulcskérdés lesz, hogy ebben hogyan teljesítünk, hiszen a jövőjüket meghatározza. És talán kevés szó esik a sportról, pedig az egészséges élethez elengedhetetlen, és az ülő életmód elterjedésével a szerepe egyre nagyobb lesz. A mutatóink sajnos a felnőttek és a gyerekek esetében is messze elmaradnak a kívánatostól, sok a túlsúlyos gyerek, és rendkívül kevesen vannak, akik rendszeresen mozognak. Ennek egyik következménye például az, hogy szív- és érrendszeri betegségekben viszont éllovasok vagyunk: nem akarhatunk ilyen jövőt a gyerekeinknek.

Jánosi Tamás – elemi.hu

(fotók: Dúró Dóra facebook oldala)