Antináci érzékenyítő programok a Borussia Dortmund szurkolóinál

By on 2019.09.08. 0 404 Views

El kell utasítaniuk a szélsőjobboldalt…

A 444.hu ír a Borussia Dortmund küzdelméről amit a saját rasszista és neonáci szurkolói ellen folytat. A cikkben a szerző először felsorolja, hogy az elmúlt pár hónapban milyen sok rasszista megnyilvánulás volt Európa stadionjaiban. (Konkrétan öt példát ír, ami persze bőven elég a vészharangok kongatására.) Aztán a dortmundi követendő példát mutatja be. Íme:

A Dortmund aktívan támogatja és próbálja erősíteni a szurkolótáboron belüli antirasszista csoportosulásokat. Az egyik ilyen kezdeményezés a ballspiel.vereint! nevű, amit 2014-ben a klubtól függetlenül alapítottak. A csoport egyik tagja a DW-nek azt mondta, azért jöttek létre, hogy megmutassák: nincsenek egyedül azok, akik szerint bizonyos rigmusoknak és daloknak egyszerűen nincs helyük a lelátón. (A csoport neve egy szójáték: a klub teljes nevéből, a Ballspielverein Borussiából és a német „összeköt” igéből áll.)

Ő úgy látja, Hans-Joachim Watzke klubvezető egyre érzékenyebb a diszkriminációra és a szélsőséges hangokra, pedig „egyáltalán nem biztos, hogy öt évvel ezelőtt ugyanígy beszélt volna ezekről”. Ez itt például a ballspiel.vereint! egyik tweetje a stadion lépcsőházában felfestett, sokszínűséget hirdető rajzról:

De nemcsak egyszerű, szóbeli kiállásról van szó. Ma már ahhoz, hogy a Dortmund hivatalosan is elismerjen egy szurkolói klubot, a tagoknak írásban kell vállalniuk a német alkotmány értékeit, valamint el kell utasítaniuk a rasszizmust és a szélsőjobboldalt. Akik mégis megszegik a szabályokat, azokat évekre kitiltják a stadionokból, vagy kizárják a szurkolói klubból, ahogy az már több esetben megtörtént.

A klub szorosan együttműködik a Fanprojekt nevű országos kezdeményezés dortmundi leágazásával (ebben szurkolók, szociális munkások, szociálpedagógusok és más szakértők dolgoznak együtt a rasszizmus visszaszorításán). Dortmundban például évek óta rendszeresen szerveznek tanulmányi kirándulásokat egykori koncentrációs táborokba fiatal szurkolók számára. Ezek a kirándulások csak 50 euróba, vagyis nagyjából 16 ezer forintba kerülnek, a többi költséget – benne az utazást, a szállást és minden mást – a klub állja. 2017-ben maga Watzke elnök is elment egy ilyen kirándulásra. A Dortmund nemrég egymillió eurót (több mint 300 millió forintot) adományozott a jeruzsálemi Jad Vasem Holokauszt Múzeumnak is.

A szurkolók mellett a klub más dolgozói, sőt a mezszponzor Evonik munkatársai is rendszeresen részt vesznek ilyen érzékenyítő programokon. A stadionban dolgozó személyzetet arra is kiképezték, hogyan ismerjék fel a szélsőjobboldal szimbólumait, és hogyan reagáljanak, ha rasszista incidenssel találkoznak.

Persze megkönnyíti a Dortmund dolgát, hogy Németországban általában is próbálnak tenni a neonáci fociultrák visszaszorításáért. A már említett Fanprojekteket például a 80-as években hozták létre, válaszul arra, hogy a stadionokban viszonylag gyakran küldték Auschwitzba a rivális tábor tagjait. Akkoriban épp a dortmundi Borussenfront volt az egyik leghírhedtebb szélsőjobboldali csoport.

Az országszerte működő Fanprojekteket szociális munkások vezetik, akiknek az a feladatuk, hogy kapcsolatba lépjenek a fiatal szurkolókkal, elnyerjék a bizalmukat, és segítsék őket, ha valamilyen konfliktusba kerülnek akár a klubbal, akár más drukkerekkel. Az 50 német Fanprojektből a dortmundi különösen híres az antirasszista kampányairól.

Michael Gabriel, a Fanprojekteket összefogó testület vezetője szerint is a Dortmund az egyik legjobb példa, de attól tart, az erősödő politikai szélsőjobboldal a focira is hatással lehet. „Emiatt egyre nehezebb lesz azoknak a munkája, akik a rasszizmus ellen küzdenek, és hisznek benne, hogy minden ember egyenlő”. (444)