21 C
Budapest
2020. augusztus 9., vasárnap
Elemi.hu
Hírek Külföld

Angela Merkel tovább korlátozná a szólásszabadságot

Németországban eddig sem létezett szólásszabadság, noha ezt az átlag német csak 2015-ben ismerte fel, mikor a tömeges bevándorlás következtében fellépő elégedetlenséget a hatalom kőkemény cenzúrával fojtotta el.

Angela Merkel legutóbbi beszédére sokan felkapták a fejüket. A kancellár asszony a német szövetségi parlamentben arról beszélt, sokan visszaélnek a „szabad véleménynyilvánítással”, és „gyűlöletbűncselekményre” használják azt. Mint mondta:

„A szólásszabadságnak vannak határai, amelyek ott kezdődnek, ahol gyűlöletkeltés történik. Ahol megsértik az emberek méltóságát. Ez a ház ellenezni fogja a szélsőséges beszédet, különben a társadalmunk nem lesz ugyanaz, amilyen korábban volt.”

És, hogy ki dönti el, mi a gyűlöletbeszéd? Természetesen a parlamenti többség, vagyis az éppen uralkodó elit.

Ezt többen úgy értelmezték, mint a szólásszabadság korlátozását, de valójában Németországban eddig sem létezett szólásszabadság, noha ezt az átlag német csak 2015-ben ismerte fel, mikor a tömeges bevándorlás következtében fellépő elégedetlenséget a hatalom kőkemény cenzúrával fojtotta el.

Angela Merkel ekkor ügyesen felhasználta NDK-ban tanultakat. Egyrészt felkérte Mark Zuckerberget, hogy tegyenek valamit a „migrációellenes” posztok ellen, mire a világ önjelölt cenzora elárulta, „dolgoznak rajta”. Közben „természetesen” a rendőrség nagy erőkkel dolgozott a migrációellenes kommentek törlésén, és tulajdonosuk előállításán. Megindultak a megfigyelések, házkutatások, többen elbúcsúzhattak a munkahelyüktől…

2018 elején életbe lépett az új internettörvény Németországban, minek köszönhetően Európában az egyik legszigorúbb internetcenzúra működik az országban,

a hatóságok 0-24-ben monitorozzák a világhálót, sorra távolítanak el mindent, amit „álhírnek”, „gyűlöletkeltőnek”, „rasszistának”, vagy „kellemetlen posztnak” minősítenek.

Ennek a tisztogatásnak esett áldozatul két AfD-s politikus is, akiknek Twitter-oldalát függesztették fel.

A „kellemetlen” hangok azonban ennek ellenére sem szűntek meg, így további intézkedésekről döntött a regnáló elit. Bajoroszágban például kezdeményezték a „gyűlöletbeszédért” kiszabható büntetés 3-ról 5 évre való emelését. Természetesen ez után sem a Drezda terrorbombázását éltető, vagy német politikusok halálát kívánó antifasiszták lesznek a célkeresztben, hanem olyan németek, akik szeretnék megőrizni országuk biztonságát és kultúráját. Ezt Németországban „szélsőjobboldali terrorizmus” fedőnéven emlegetik.

A fentiekből világos, Merkel asszony nem a szólásszabadság korlátozását kezdeményezte, hanem a folyamat előrehaladását sürgette meg kissé, és hogy hová vezet ez az út? Erre csak a jövő adhat választ.

Kapcsolódó híreink

Sokan meghaltak Nigériában egy katonai konvojt ért támadásban

Kiss Albert

Nem lesz nyertese az újabb pusztító kereskedelmi háborúnak

Irányi Dániel

Tiltsák ki Klaus Iohannist Magyarország területéről!

Joó György

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben