22.7 C
Budapest
2020. június 1., hétfő
Elemi.hu
Környezetvédelem

A természetfilmek fokozzák az emberek érdeklődését a bemutatott állatfajok iránt

A természetfilmek – mint a Sir David Attenborough nevéhez kötődő Bolygónk, a Föld 2. című televíziós minisorozat – hatására az emberek érdeklődőbbek lesznek a bemutatott fajok iránt – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint ennek a fokozott érdeklődésnek a kiváltásához nincs szükség nyílt természetvédelmi üzenetre, csupán az érintett fajok „bőséges szerepeltetésére”.

Az írországi University College Cork kutatói a Twitter és a Wikipédia felhasználói adataira alapozták eredményeiket, amelyeket a Conservation Letters című folyóiratban publikáltak – írja a BBC hírportálja.

Dario Fernandez-Bellon és Adam Kane azután döntött a tanulmány elkészítése mellett, hogy Attenborough sorozatát számos kritika érte amiatt, hogy nem hordozott egy jóval nyíltabb üzenetet a természetvédelemre vonatkozóan.

A kutatók szerint a Bolygónk, a Föld 2. forgatókönyvének valóban csupán nagyon kis részét szentelték a természetvédelemnek, ez azonban nem befolyásolta a szériához kapcsolódó Twitter- és Wikipédia-aktivitást.

„Megállapítottuk, hogy az emberek reakcióját, egy-egy faj iránti érdeklődését elsősorban az befolyásolta, hogy az adott állat mennyit szerepelt a képernyőn, függetlenül attól, hogy emlős, madár vagy éppen hüllő volt-e” – mondta Fernandez-Bellon. Más szóval egy állatnak nem kell az úgynevezett „karizmatikus fajok” közé tartoznia ahhoz, hogy felkeltse a figyelmet.

„Ez meglehetősen érdekes eredmény, mivel rávilágít a producerek azon gyakori dilemmájára, hogy megtalálják az egyensúlyt aközött, hogy egy műsor szórakoztató legyen és egyszersmind tudatosságra nevelje az embereket anélkül, hogy átcsapna prédikálásba” – jegyezte meg a szakember.

Hozzátette: „ha egy producer rá akarja irányítani a figyelmet egy veszélyeztetett fajra, akkor nem kell elkezdeni magyarázni, hogy az az állat mennyire veszélyeztetett, hanem csupán azzal, hogy több időt szentelnek neki a képernyőn, az emberek nagy valószínűséggel maguk fognak felmenni a Wikipédiára, hogy utánanézzenek a fajnak”.

A szakemberek arra is kíváncsiak voltak, hogy a sorozat hatására vajon az emberek például adakoztak-e vadvédelmi szervezeteknek. Nem találtak azonban olyan kiugrásokat a szervezetekhez beérkező felajánlások tekintetében, mint amit a Twitter-, és Wikipédia-aktivitásokban észleltek.

(MTI, Kiemelt kép: Facebook/Gemenc film)

Kapcsolódó híreink

Méhek titkai – Csodálatos képsorozat egy mézelő méhcsalád életéről

Irányi Dániel

Az űrből térképezték fel az antarktiszi algavirágzást

Dunai Tibor

Lesz-e klímanürnberg?

Joó György

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben