23 C
Budapest
2020. augusztus 8., szombat
Elemi.hu
Hírek Kiemelt Külföld

A muszlimok felpörögtek, most egy spanyol katedrálisból akarnak mecsetet csinálni

A spanyolországi muszlimok és a helyi baloldali pártok már több mint másfél évtizede kampányolnak amellett, hogy a córdobai Szűz Mária-katedrálist alakítsák mecsetté, arra hivatkozva, hogy az épület a VIII. és a XIII. századok között mecsetként funkcionált, de egyébként előtte és utána is sok évszázadon át keresztény, római katolikus templom volt.

A napokban a muszlim-baloldali kezdeményezés mellé állt Sultan bin Mohamed Al-Qasimi, az Egyesült Arab Emírségek Sardzsa régiójának emírje is, bár az nem világos, hogy neki mi köze van a Spanyol Katolikus Egyház belügyeihez.

Az egyik legmérvadóbb spanyol napilap, az El Mundo számolt be róla, hogy az isztambuli Hagia Sophia múzeum, volt bizánci keresztény bazilika mecsetté (vissza)alakítása után felerősödött a dél-spanyol Andalúzia régióhoz tartozó Córdoba városában a helyi muszlimok és baloldali pártok azon több mint másfél évtizedes követelése, hogya turisták körében rendkívül népszerű Szűz Mária-katedrálist alakítsák át mecsetté.

A tervet egy július 23-i interjújában felkarolta Sultan bin Mohamed Al-Qasimi, az Egyesült Arab Emírségek Sardzsa régiójának az emírje is.

Sultan bin Mohamed Al-QasimiFORRÁS: AFP/KARIM SAHIB

Az iszlám vallású emír szintén a Hagia Sophia ügyével példázódott, de ez hamis érvelés, mivel Törökország muszlim többségű állam, míg Spanyolország a katolicizmus egyik legfontosabb, bár folyamatosan gyengülő bástyája.

Ugyanakkor az alkotmánya alapján mindkét állam szekuláris világnézetű. Sultan bin Mohamed Al-Qasimi véleménye alapján, amúgy a keresztények nem érdemlik meg, hogy birtokolják az általa csak córdobai nagymecsetnek nevezett építményt.

Az ugyanakkor nem világos, hogy az emír milyen alapon avatkozik be a Spanyol Katolikus Egyház belügyeibe.

Szűz Mária-katedrális vagy nagymecset?

A córdobai Szűz Mária-katedrális helyén a korai római korban egy pogány Janus-templom állt, amit később keresztény templommá alakítottak át.

A córdobai Szűz Mária-katedrális, egykori mecset épülete napjainkban.FORRÁS: ROBERTHARDING VIA AFP/OLIVER WINTZEN

A római időszakban Córdoba Hispánia provincia fővárosa volt.Miután a germán, de egyébként keresztény vallású vizigótok az V. század végén elfoglalták a várost, a templom megmaradt kereszténynek, és felvette a Szent Vince-bazilika nevet.Szent Vince egy Hispániában született diakónus volt, aki a IV. század legelején áldozatául esett a Római Birodalom keresztényüldözésének.

A VI. században hol a bizánciak, hol a vizigótok uralma alatt állt a város, majd711-ben a muszlim arabok és berberek (Spanyolországban móroknak nevezik őket) hódították meg,és megalapították Al-Andalus tartományt, aminek Córdoba lett a központja. Néhány évtizeden át a keresztények és a muszlimok párhuzamosan használták a kultikus helyet. Amikor az arab Umajjád-dinasztia egyik száműzött hercege, Abd al-Rahman az Ibériai-félszigetre érkezve 755-ben legyőzte Andalúzia szintén muszlim kormányzóját, elhatározta, hogyolyan mecsetet építtet, amely felveszi a versenyt a mekkai nagymecsettel.Megvásárolta az épület keresztény részét, és 784-ben elkezdte a mecset építését, amely közel 200 évig épült, a végleges formáját csak 987-ben nyerte el.

A córdobai Szűz Mária-katedrálisnak a mór stílusú belső része.FORRÁS: ROBERTHARDING VIA AFP/ROBERTO MOIOLA

A spanyol reconquista (az egykori keresztény területeknek a móroktól való visszahódítása) során III. Ferdinánd kasztíliai király 1236-ban azonban visszafoglalta Córdobát is, ekkor pediga nagymecsetet visszaalakították katolikus templommá, Szűz Mária-katedrális néven.Azóta is keresztény templomként funkcionál.

A Spanyol Iszlám Tanács az általuk „córdobai nagymecsetnek” nevezett épület „visszaszolgáltatása” céljából már számos alkalommal fordult a Spanyol Katolikus Egyházhoz, sikertelenül. Még 2004-ben a Vatikánnál is próbálkoztak ugyanezzel, de ez sem vezetett eredményhez.

A ma Spanyolországban élő, 2019-es adatok alapján2,1 millió muszlim (a lakosság 5 százaléka) túlnyomó többsége migráns és migrációs hátterű, akik az utóbbi 3 évtizedben érkeztek, döntően Marokkóból.Az egykori mórok leszármazottai, a papíron katolikus vallásra térített, de iszlám hagyományaikat titokban megőrző moriszkók csupán mutatóban maradtak, mivel még a XVII. század elején szinte valamennyijüket elüldözték, mivel azt gyanították róluk, hogy együttműködnek a Földközi-tenger nyugati térségében is terjeszkedő Oszmán Birodalommal.

A córdobai Szűz Mária-katedrális tulajdonosa a Spanyol Katolikus Egyház,az épület pedig a világörökség része, tehát az UNESCO védelme alatt áll.

A katedrális annak az egyik szimbóluma, hogy a spanyol hont felszabadították a muszlim uralom alól.

Forrás: origo.hu

Kapcsolódó híreink

Hologramcirkuszban nem szenved az állat.

bojtilaszlo

Jó darabig hiánycikk lesz a pszichoaktív drog Magyarországon: 10 tagú bűnszervezetet számolttak fel

Szabó Norbert

Szurkolók az állatokért: Tudunk olyan étteremről, ahol selyemmajom van az étlapon – videó

janositamas

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben